I. HAIL� SZELASSZI� BESZ�DE A N�PSZ�VETS�G K�ZGY�L�SE EL�TT 1936. J�NIUS 30. EL�SZ� Az al�bbi besz�d els� �zben jelenik meg magyar nyelven teljes eg�sz�ben. Forr�sk�nt az eti�p cs�sz�r besz�deinek angol nyelven �sszegy�jt�tt kiad�sa szolg�lt. A besz�d 1936 j�nius 30-�n hangzott el Genfben, eredetileg amhara nyelven, vagyis az uralkod� anyanyelv�n. A besz�det tolm�cs ford�totta a jelenl�v� k�ld�tteknek franci�ra, amelyet a gyors�r�k lejegyeztek, �s ez a sz�veg jelent meg a N�psz�vets�g hivatalos kiadv�nyaiban. Az �ltalunk haszn�lt angol nyelv� kiad�s mellett l�tezik m�g egy, m�gpedig az, amelyet az uralkod� saj�t �n�letrajz�ban k�z�lt. Ez az �r�s (b�r csak 1976-ban ker�lt sor els� kiad�s�ra) val�j�ban 1936— 37 folyam�n sz�letett, a cs�sz�r angliai emigr�ci�ja idej�n, majd Edward Ullendorff ford�totta angolra. Ez a ford�t�s n�mik�ppen k�l�nb�zik az �ltalunk alapul vett sz�vegt�l, ez�rt a l�nyegesebb elt�r�seket l�bjegyzetben k�z�lt�k. I. Hail� Szelasszi� 1892-ben sz�letett. 1916-t�l r�gens (koronaherceg) Zauditu cs�sz�rn� mellett, 1928-ban kir�lly�, majd 1930-ban cs�sz�rr� koron�zt�k. Elk�telezettje volt Eti�pia moderniz�ci�j�nak: 1923-ban bel�ptette birodalm�t a N�psz�vets�gbe, 1928-ban bar�ti kezet ny�jtott annak az Olaszorsz�gnak, amely harminck�t �vvel azel�tt gyarmatos�tani akarta. Mussolini Olaszorsz�ga azonban 1934 december�ben hat�rincidenst provok�lt az eti�piai Wal Wal o�zisn�l. Az ezt k�vet� h�romnegyed �v alatt az eti�p cs�sz�r minden er�fesz�t�se arra ir�nyult, hogy elker�lje a fegyveres „megold�st". Erre k�nyszer�tette nemcsak az olasz— eti�p bar�ts�gi szerz�d�s, a N�psz�vets�g alapokm�nya, b�keszeretete, de az is, hogy modern fegyverek ter�n Eti�pia k�ts�gbeejt� helyzetben volt. 1935 okt�ber 3-�n kit�rt a h�bor�. P�r nappal k�s�bb a N�psz�vets�g (m�sk�ppen Nemzetek Sz�vets�ge) gazdas�gi szankci�kat mondott ki Olaszorsz�g ellen, amelyek azonban nem voltak el�gs�gesek. Mussolini vill�mh�bor�ra k�sz�lt, azonban De Bono t�bornok k�ptelen volt az eredetileg tervezett p�r h�nap alatt befejezni a h�bor�t, s�t 1935 k�s� �sz�re Hail� Szelasszi� hadserege t�bb fronton ellent�mad�sba ment �t. December elej�n ez�rt De Bon�t Pietro Badoglio v�ltotta fel, aki nem habozott a tiltott m�rges g�zokat bevetni. A h�bor� gyakorlatilag ezzel d�lt el, ett�l kezdve az eti�p hadsereg h�tr�lni k�nyszer�lt �s demoraliz�l�dott — hi�ba harcolt maga a cs�sz�r is a fronton. 1936 �prilis v�g�re a f�v�ros, Addisz Ababa is k�ts�gbeejt� helyzetbe ker�lt. B�r az eti�p uralkod� maradni akart, k�rnyezete r�b�rta arra, hogy hagyja el birodalm�t, mert emigr�ci�ban tov�bb folytathatja az orsz�g v�delm�nek ir�ny�t�s�t. M�jus elej�n ez�rt elhagyta Eti�pi�t �s Angli�ba utazott csal�dj�val egy�tt. Ma nyilv�nval�nak t�nik, hogy az olasz— eti�p h�bor�ban Eti�pia volt az �ldozat, Olaszorsz�g az agresszor, a t�tlen�l szeml�l� vil�g nagy r�sze pedig akarva-akaratlanul Mussolini cinkos�v� v�lt. Akkor, 1935— 36 folyam�n mindez nem volt ennyire nyilv�nval�: m�g messze volt Alb�nia, Csehorsz�g vagy Ausztria megsz�ll�sa. Olaszorsz�g sikerrel hitette el a vil�g jelent�s r�sz�vel, hogy jogosan cselekszik, �s erre egy eg�sz �rvrendszert �ll�tottak fel. E rendszerben a legfontosabb elem az volt, hogy meg kell v�denie afrikai gyarmatait (Eritre�t �s Olasz-Szom�li�t), amelyeket Eti�pia az�rt fenyeget, mert kij�ratot akar szerezni a tengerhez. M�sodszor az „�si r�mai civiliz�ci�" eszm�j�re hivatkozva azt hangoztatt�k, hogy a „barb�r" Eti�pi�nak csak haszn�ra v�lik, ha egy eur�pai orsz�g gyarmat�v� v�lik. Mussolini sz�mtalanszor hangoztatta, hogy nem tesz m�st, mint amit a britek tettek D�l-Afrik�ban, vagy a franci�k Guine�ban — �s ebben k�ts�g k�v�l volt is n�mi igazs�g. Egy tov�bbi �rv volt, hogy Olaszorsz�g t�ln�pesedett �s ter�letre van sz�ks�ge. Ezzel az �rvvel Mussolini sikerrel zsarolta meg Franciaorsz�got, mondv�n, ha azok nem j�rulnak hozz� Eti�pia megsz�ll�s�hoz, k�nytelen lesz Eur�p�ban (a F�ldk�zi-tengeri szigeteken �s a Balk�non) k�rp�tolni mag�t. A zsarol�s sikerrel j�rt: ez volt a h�rhedt Laval— Mussolini titkos szerz�d�s 1935 janu�rj�ban. Ezek mellett — b�rmilyen meglep�nek t�nik is ut�lag — szerepet j�tszott az is, hogy Olaszorsz�gnak „meg kell el�znie" Afrik�ban a jap�n terjeszked�st, mivel a jap�nok olcs� �ruikkal megjelentek a kontinensen. Az igazi l�lektani ok m�gis az 1896-ban Adu�n�l elszenvedett veres�g�rt val� visszav�g�s volt. Abban a korban, amelyben sz�mos eur�pai orsz�gban legfeljebb �js�gokban, vagy amerikai filmek cip�pucol�ik�nt l�ttak „n�gereket", t�lz�s n�lk�l �ll�that�, hogy a „revans Adu��rt" megfelel� indok volt: egy fekete birodalomnak nem lehetett igaza egy feh�r birodalommal szemben. Amikor Hail� Szelasszi� 1936 j�nius 30-�n, Genfben ki�llt a N�psz�vets�g emelv�ny�re, mindezzel szembe kellett n�znie. Addigra m�r elesett az eti�p f�v�ros, Eti�pia az „Olasz Birodalom" r�sze lett, Badoglio pedig „Addisz Ababa hercege" c�mmel p�zolt, az olasz diplomat�k pedig hangosan k�vetelt�k, hogy sz�ntess�k meg Eti�pia k�pviselet�t a N�psz�vets�gben. �gy amikor a cs�sz�r �s k�s�rete bel�pett a terembe, az olasz deleg�ci� tiltakoz�sk�ppen kivonult, az ott marad� olasz �js�g�r�k pedig hangosan f�ty�lni kezdtek, �s az �rs�gnek kellett er�szakkal kivezetnie �ket. Az itt k�z�lt besz�db�l szinte az eg�sz konfliktus addigi t�rt�nete kirajzol�dik. A r�szletek ir�nt �rdekl�d� olvas� azonban magyar nyelven haszonnal forgathatja Ormos M�ria „H�bor� Eti�pia f�ldj�n" c. k�nyv�t (Bp., 1970.). FELH�V�S A NEMZETEK SZ�VETS�G�HEZ �n, I. Hail� Szelasszi�, Eti�pia Cs�sz�ra, az�rt vagyok ma itt, hogy k�veteljem a n�pemnek j�r� igazs�got, �s azt a t�mogat�st, amelyet nyolc h�nappal ezel�tt �g�rtek meg, amikor �tven nemzet jelentette ki, hogy ez az agresszi� megs�rtette a nemzetk�zi szerz�d�seket. Nincs r� precedens, hogy egy �llamf� maga sz�laljon fel e gy�l�s el�tt. Azonban nincs precedens arra sem, hogy egy n�p ilyen igazs�gtalans�g �ldozat�v� v�lj�k �s az fenyegesse, hogy mag�ra hagyj�k agresszor�val. Ugyan�gy nincs p�lda arra sem, hogy egy �llam ki legyen t�ve barb�r sz�nd�kok szisztematikus megsemmis�t�s�nek, megs�rtve minden �nnep�lyes �g�retet, amelyet a f�ld nemzetei tettek, hogy �rtatlan emberi l�nyek ellen nem alkalmazz�k a sz�rny� g�zok iszonyatos m�rg�t. Az Eti�p Birodalom feje az�rt j�tt Genfbe, hogy v�delm�be vegye szenved� n�p�t, amely �si f�ggetlens�g�t v�di, hogy eleget tegyen e legf�bb k�teless�g�nek, miut�n hadserege �l�n maga is kivette r�sz�t a harcb�l. Im�dkozom a Mindenhat� Istenhez, hogy k�m�lje meg a nemzeteket az olyan iszonyatos szenved�sekt�l, mint amilyet n�pemnek okoztak, �s amelynek a t�rsas�gomban l�v� urak szemtanui voltak. Mivel a Genfben �sszegy�lt �llamok f�rfiak, n�k �s gyermekek milli�inak az �let��rt felel�sek, k�teless�gem tudom�sukra hozni, milyen vesz�ly fenyegeti �ket, ez�rt felv�zolom azt a sorsot, amelyet Eti�pia elszenvedett. Az olasz korm�ny nemcsak katon�k ellen folytat h�bor�t. Mindenek el�tt az ellens�gesked�sekt�l t�volabb es� lakoss�got t�madt�k meg az�rt, hogy terroriz�lj�k �s megsemmis�ts�k �ket. Kezdetben, 1935 v�ge fel�, az olasz l�gier� k�nnyg�z-bomb�kat dobott hadseregemre. Ezek hat�sa azonban csek�ly volt. A katon�k megtanultak sz�tsz�r�dni, �s megv�rni, am�g a sz�l gyorsan sz�tsz�rja a m�rgez� g�zokat. Az olasz l�gier� ezut�n must�rg�zt kezdett haszn�lni. Folyad�kkal teli hord�kat dobtak a fegyveres csoportokra. Azonban ezzel sem �rt�k el c�ljaikat, mert a folyad�k csak n�h�ny katon�t �rt el, �s maguk a f�ld�n hever� hord�k figyelmeztett�k a csapatokat �s a lakoss�got a vesz�lyre. A veres�gt�l f�lve, egyid�ben a Makall� beker�t�s�t c�lz� hadm�veletekkel �rkezett meg az olasz parancs, amely bevezette azt az elj�r�st, amelyet k�teless�gem a vil�g el� t�rni. K�l�nleges sz�r�fejeket szereltek a rep�l�g�pek alv�z�ra, amelyek a ter�let sz�les s�vjai felett porlasztott�k sz�t a l�gy, hal�lt hoz� es�t. Kilenc, tizen�t, tizennyolc rep�l�g�pb�l �ll� csoportok k�vett�k egym�st, �gy az �ltaluk kibocs�tott p�ra �sszef�gg� leplet k�pezett. �gy t�rt�nhetett, hogy 1936 janu�rj�nak v�g�t�l katon�kat, n�ket, gyermekeket, h�zi�llatokat, foly�kat, tavakat �s legel�ket �ztatott folyamatosan a hal�los es�. Az�rt, hogy szisztematikusan meggyilkoljanak minden �l� teremtm�nyt, az�rt, hogy biztosan megm�rgezz�k a vizeket �s a mez�ket, az olasz parancs �jra meg �jra f�l�j�k rendelte a rep�l�g�peket. Ez volt hadvisel�s�k legf�bb m�dja. Puszt�t�s �s terror Ez a kifinomult barbarizmus pusztul�st �s terrort hozott a ter�let legs�r�bben lakott r�szeire, �ppen azokra, akik a legt�volabb k�lt�ztek az ellens�gesked�sek sz�nhely�t�l. A c�l az volt, hogy elhints�k a f�lelmet �s a hal�lt Eti�pia ter�let�nek nagy r�sz�n. A f�lelmetes taktika sikerrel j�rt. Az emberek �s az �llatok megadt�k magukat. B�rki, akit meg�rintett a rep�l�g�pekb�l al�hull� hal�los es�, sikoltott f�jdalm�ban. Mindenki, aki ivott a m�rgezett v�zb�l vagy evett a fert�z�tt �telb�l, �tadta mag�t a sz�rny� szenved�snek. T�zezrek estek el, akik az olasz must�rg�z �ldozat�v� v�ltak. Az�rt d�nt�ttem �gy, hogy elj�v�k Genfbe, hogy felt�rjam a civiliz�lt vil�g el�tt azokat a sz�rny�s�geket, amelyeket Eti�pia n�pe ellen elk�vettek. Rajtam �s b�tor fegyvert�rsaimon k�v�l senki m�s nem hozhat letagadhatatlan bizony�t�kot. A k�ld�tteim �ltal a Nemzetek Sz�vets�g�hez int�zett felh�v�sok minden v�lasz n�lk�l maradtak — mert k�ld�tteim nem voltak szemtanuk. Ez az, ami�rt �gy d�nt�ttem, hogy elj�v�k �s magam teszek tan�bizonys�got a n�pem ellen elk�vetett b�n�k ellen, �s figyelmeztetem Eur�p�t arra a sorsra, amely re� v�r, ha fejet hajt a k�sz t�nyek el�tt. Vajon sz�ks�ges-e eml�keztetni a K�zgy�l�st az eti�p dr�ma k�l�nb�z� �llom�saira? H�sz �v �ta, tr�n�r�k�sk�nt, a birodalom r�gensek�nt, csak�gy mint cs�sz�rk�nt, soha nem sz�nt meg igyekezetem, hogy elhozzam orsz�gomba a civiliz�ci� eredm�nyeit, �s k�l�n�sen, hogy j�szomsz�di kapcsolatokat alak�tsak ki a szomsz�dos hatalmakkal. Ennek k�l�n�sen nagy sikere volt az 1928-ban Olaszorsz�ggal megk�t�tt bar�ts�gi szerz�d�s, amely kifejezetten megtiltja a fegyveres er� alkalmaz�s�t b�rmilyen kifog�ssal, az er� �s a nyom�sgyakorl�s hely�be a b�k�ltet�st �s a v�lasztott d�nt�b�r�s�got helyezve, amelyekre a civiliz�lt nemzetek a nemzetk�zi rendet alapozt�k. M�g egys�gesebb orsz�g A Tizenh�rmas Bizotts�g 1935 okt�ber 5-�n kelt besz�mol�j�ban elismerte er�fesz�t�seimet �s eredm�nyeimet, amelyeket el�rtem. A korm�nyok azt gondolt�k, hogy Eti�pia bel�p�se a Sz�vets�gbe �j garanci�t ad ter�leti integrit�s�nak �s f�ggetlens�g�nek meg�rz�s�hez, egy�ttal pedig seg�t el�rni a civiliz�ci� egy magasabb fok�t. Egy�ltal�n nem �gy t�nik, mintha ma Eti�pi�ban nagyobb z�rzavar �s bizonytalans�g lenne, mint 1923-ban. �ppen ellenkez�leg, az orsz�g m�g egys�gesebb �s a k�zponti hatalom er�sebb.* M�g enn�l is nagyobb eredm�nyeket �rhettem volna el n�pem sz�m�ra, ha az olasz korm�ny, amely l�zad�sokat sz�tott �s felfegyverezte a l�zad�kat, nem g�rd�tett volna mindenf�le akad�lyt ennek �tj�ba. Val�ban, a r�mai korm�ny, mint azt ma ny�ltan vallja, sohasem sz�nt meg Eti�pia megh�d�t�s�ra k�sz�lni. A bar�ts�gi szerz�d�s, amelyet velem al��rtak, nem volt �szinte — egyed�li c�ljuk az volt, hogy eltitkolj�k el�lem val�di sz�nd�kukat. Az olasz korm�ny kijelentette, hogy tizenn�gy �ven �t k�sz�lt a jelenlegi h�d�t�sra. Ezzel elismerik, hogy amikor 1923-ban t�mogatt�k Eti�pia felv�tel�t a Nemzetek Sz�vets�g�be, amikor 1928-ban megk�t�tt�k a bar�ts�gi szerz�d�st, �s amikor al��rt�k a h�bor�t t�rv�nyen k�v�l helyez� p�rizsi paktumot, akkor becsapt�k az eg�sz vil�got. Az eti�p korm�ny ezen �nnep�lyes szerz�d�sekkel tov�bbi biztons�gi garanci�kat adott, amelyek �ltal lehet�v� v�lt, hogy tov�bb haladjon a reformok k�l�nleges �tj�n, amelyen elindult, �s amelyhez minden erej�b�l �s sz�v�b�l ragaszkodott. A Wal-Wal-�gy A Wal-Wal-i incidens 1934 december�ben vill�mcsap�sk�nt �rt. Az olasz provok�ci� nyilv�nval� volt, �gy nem haboztam a Nemzetek Sz�vets�g�hez fordulni. Az 1928-as szerz�d�sre hivatkoztam �s az Egyezs�gokm�ny alapelveire — vagyis b�k�ltet�si �s d�nt�b�r�s�gi elj�r�st szorgalmaztam. Azonban Eti�pia sz�m�ra sajn�latos m�don �ppen ebben az id�ben d�nt�tt �gy egy bizonyos korm�ny, hogy az eur�pai helyzet miatt minden �ron meg kell nyernie Olaszorsz�g bar�ts�g�t. Az �r, amit ez�rt fizetett, az volt, hogy �tengedte Eti�pia f�ggetlens�g�t az olasz korm�ny �tv�gy�nak. Ez a titkos meg�llapod�s, az Egyezs�gokm�ny tilalma ellen�re, nagy befoly�st gyakorolt az esem�nyek l�ncolat�ra. Eti�pia �s az eg�sz vil�g ennek a v�gzetes k�vetkezm�nyeit�l szenvedett �s szenved ma is. Az Egyezs�gokm�ny els� megs�rt�s�t sz�mtalan m�sik k�vette. A r�mai korm�ny, amely mag�t az Eti�pia elleni politik�ra felb�tor�tva �rezte, l�zas h�bor�s el�k�sz�letekbe kezdett, azt gondolva, hogy az �sszpontos�tott nyom�s, amelyet az eti�p korm�nyra kifejtettek, �gysem lesz k�pes legy�zni n�pem ellenkez�s�t az olasz uralommal szemben. Az id� elj�tt, �s mindenf�le bonyodalmat t�masztottak, hogy feltarts�k a b�k�ltet� �s d�nt�b�r�s�gi elj�r�st. Akad�lyok eg�sz sor�t g�rd�tett�k az elj�r�s �tj�ba. Az �llamok megk�s�relt�k elej�t venni, nehogy az � soraikb�l tal�ljon b�r�kat az eti�p korm�ny, �s amikor v�gre fel�llt a b�r�s�g, nyom�st gyakoroltak r�, hogy Olaszorsz�gnak kedvez� d�nt�st hozzon. Mindez hi�ba val� volt: a b�r�k, akik k�z�tt k�t olasz tisztvisel� is volt, arra k�nyszer�ltek, hogy egyhang�an kijelents�k, a Wal Wal incidensben, csak�gy mint a k�s�bbi incidensekben, Eti�pi�t nem terheli nemzetk�zi felel�ss�g. Er�fesz�t�sek a b�k��rt E d�nt�st k�vet�en az eti�p korm�ny �szint�n azt gondolta, hogy a b�k�s kapcsolatok korszaka kezd�dhet el Olaszorsz�ggal. Bar�tilag ny�jtottam kezemet a r�mai korm�ny fel�. A k�zgy�l�st a Tizenh�rmas Bizotts�g t�j�koztatta 1935 okt�ber 5-�n, az 1934 decembere �s 1935 okt�ber 3-a k�z�tti esem�nyekr�l. Elegend�, ha e besz�mol�b�l csak n�h�nyat, a 24., 25., �s 26. sz�m� r�szeket id�zem. „Az olasz memorandum (amely az olasz s�relmeket tartalmazza) 1935 szeptember 4-�n ker�lt a Tan�cs asztal�ra, m�g Eti�pia els� felh�v�sa 1934 december 14-�n kelt. E k�t d�tum k�z�tti id�szakban az olasz korm�ny ellenezte, hogy a Tan�cs foglalkozzon a k�rd�ssel, azon az alapon, hogy az egyetlen elfogadhat� elj�r�sr�l az 1928-as olasz— eti�p szerz�d�s gondoskodik. Tov�bb� az eg�sz peri�dus alatt folyt az olasz csapatok Kelet-Afrik�ba val� sz�ll�t�sa. Ezeket a behaj�zott csapatokat az olasz korm�ny azzal indokolta a Tan�cs el�tt, hogy gyarmatait meg kell v�denie a fenyeget� eti�p k�sz�l�d�s miatt. �ppen ellenkez�leg, Eti�pia felh�vta a figyelmet Olaszorsz�g hivatalos nyilatkozataira, amelyek v�lem�nye szerint nem hagynak k�ts�get „az olasz korm�ny ellens�ges sz�nd�kai fel�l." Az eti�p korm�nynak a vita kezdet�t�l a b�k�s meg�llapod�s volt a c�lja. Ez�rt az Egyezs�gokm�ny elj�r�s�hoz folyamodott. Az olasz korm�ny azonban mereven ragaszkodott az 1928-as olasz— eti�p szerz�d�s el��r�saihoz, �gy az eti�p korm�ny ezt elfogadta. V�ltozatlanul azt mondtuk, hogy elfogadjuk a d�nt�b�r�s�g hat�rozat�t, m�g akkor is, ha az ellen�nk ir�nyul. Elfogadtuk, hogy Wal-Wal hovatartoz�s�nak k�rd�s�vel a d�nt�b�r�s�g nem foglalkozhat, mert az olasz korm�ny ebbe nem egyezett bele. K�rt�k a Tan�csot, hogy k�ldj�n ki semleges megfigyel�ket, �s felaj�nlottuk, hogy elk�ld�nk b�rmilyen anyagot, amely a Tan�cs d�nt�s�hez sz�ks�ges. A Wal-Wal vita v�g�l d�nt�b�r�s�g el� ker�lt, azonban az olasz korm�ny r�szletes memorandumot ny�jtott be a Tan�cshoz, hogy kinyilv�n�tsa cselekv�si szabad�s�g�t. Ebben kijelentett�k, hogy Eti�pia nem az Egyezs�gokm�ny szellem�ben j�rt el. Azt �ll�tott�k, hogy „mivel ez a k�rd�s �rinti az olasz biztons�got �s civiliz�ci�t,... ez�rt elmulasztan� legalapvet�bb k�teless�g�t, [mert] Eti�pia ir�nt egyszer s mindenkorra elvesztette minden bizalm�t, [ez�rt] fenntartja mag�nak a teljes szabads�got, hogy b�rmilyen eszk�zt ig�nybe vegyen, amely sz�ks�ges lehet ahhoz, hogy szavatolja gyarmatai v�delm�t �s meg�rizze �rdekeit." A megszegett Egyezs�gokm�ny Ezek a mondatok teh�t a Tizenh�rmas Bizotts�g besz�mol�j�b�l sz�rmaznak, amelynek nyom�n a Tan�cs �s a K�zgy�l�s egyhang�an elfogadta azt a d�nt�st, hogy az olasz korm�ny megszegte az Egyezs�gokm�nyt, azaz agresszor. Nem k�slekedtem kijelenteni, hogy nem k�v�ntam a h�bor�t, amelyet r�m k�nyszer�tettek, �s kiz�r�lag n�pem f�ggetlens�g��rt �s integrit�s��rt fogok k�zdeni, �s hogy ebben a k�zdelemben minden olyan kis �llam �gy�t v�delmeztem, amely egy hatalmas szomsz�d fenyeget�s�nek van kit�ve. 1935 okt�ber�ben az az �tvenk�t nemzet, amely ma engem hallgat, arr�l biztos�tott, hogy az agresszor nem gy�zhet, �s az Egyezs�gokm�ny eszk�zeit fogj�k alkalmazni, hogy biztos�ts�k a jog uralm�t �s az er�szak buk�s�t. Arra k�rem az �tvenk�t nemzetet, hogy ma sem feledkezzen el arr�l a politik�r�l, amely mellett nyolc h�nappal ezel�tt elk�telezt�k magukat, �s amelyben b�zva n�pem ellen�ll�s�t ir�ny�tottam az ellen az agresszor ellen, amelyik �ket v�dolta a vil�g el�tt. Fegyvereim, a t�z�rs�g, a mun�ci�, az eg�szs�g�gyi szolg�lat kis sz�ma, a l�gier� teljes hi�nya ellen�re a v�gs�kig b�ztam a Sz�vets�gben. Azt gondoltam, lehetetlen, hogy egy mag�nyos agresszor sikeresen dacolhat �tvenk�t nemzettel, bele�rtve a vil�g leghatalmasabbjait. Magamat h�en a szerz�d�sekhez tartva nem tettem h�bor�s el�k�sz�leteket, bizonyos eur�pai kis�llamok p�ld�j�t tartva szemem el�tt. Amikor a vesz�ly egyre nagyobb lett, a n�pemnek kij�r� felel�ss�g miatt 1935 els� hat h�napj�ban megk�s�reltem fegyvereket v�s�rolni. Sz�mos korm�ny embarg�t l�ptetett �letbe, hogy ezt megakad�lyozza, mialatt az olasz korm�ny minden seg�ts�get megkapott, hogy a Szuezi-csatorn�n �t folyamatosan �s ellenvet�s n�lk�l sz�ll�tson csapatokat, fegyvereket �s l�szert. Mozg�s�t�sra k�nyszer�tve 1935 okt�ber 3-�n az olasz csapatok behatoltak ter�letemre. N�h�ny �r�val k�s�bb �ltal�nos mozg�s�t�st rendeltem el. A b�ke meg�rz�se ir�nti v�gyam miatt, egy nagy eur�pai �llamnak a Vil�gh�bor� el�est�j�n mutatott p�ld�j�t k�vetve, csapataimat harminc kil�m�terre visszavontam, hogy elej�t vegyem minden provok�ci�nak. A h�bor� m�gis kit�rt, �s azon a m�don folyt, amelyet kor�bban ismertettem a K�zgy�l�s el�tt. Ebben az egyenl�tlen k�zdelemben az egyik korm�ny t�bb, mint negyvenk�t milli� lakos�nak parancsol, k�l�nf�le gazdas�gi, ipari �s technikai lehet�s�gekkel rendelkezik, amelyek lehet�v� teszik, hogy hal�los fegyverek korl�tlan mennyis�g�t �ll�ts�k el�, m�g a m�sik oldalon egy h�szmilli� lakos� kis n�p, amelynek az oldal�n nincsenek fegyverek, lehet�s�gek, csak �gy�nek igaza, �s a Nemzetek Sz�vets�g�nek �g�rete. Milyen val�di seg�ts�get adott Eti�pi�nak az az �tvenk�t nemzet, amely kijelentette, hogy a r�mai korm�ny s�lyosan megs�rtette az Egyezs�gokm�nyt, �s v�llalta, hogy megakad�lyozza az agresszor gy�zelm�t? Vajon minden tag�llam �gy tekintette-e az agresszorra, mintha a h�bor� ellene ir�nyulna, mik�nt azt az Egyezs�gokm�ny 15. cikkelye �rtelm�ben v�llalt�k? Minden rem�nyemet e k�telezetts�gv�llal�sok v�grehajt�s�ba helyeztem. Bizalmamat meger�s�tett�k a Tan�cs ism�telt nyilatkozatai, hogy nem ismerik el az agresszi�t, �s az er�szak k�nytelen lesz maghajolni a jog el�tt. 1935 december�ben a Tan�cs eg�szen vil�goss� tette, hogy �rz�sei �sszhangban vannak azoknak a n�peknek a milli�ival, akik a vil�g minden r�sz�n tiltakoztak az Eti�pia feldarabol�s�ra ir�nyul� el�terjeszt�s ellen. Folyamatosan ism�telt�k, hogy a konfliktus nem csup�n az olasz korm�ny �s a Nemzetek Sz�vets�ge k�z�tt �ll fenn, �s ez az, ami�rt szem�lyesen utas�tottam vissza minden olyan javaslatot, amelyet az olasz korm�ny terjesztett el�, �s amelyek szem�ly szerint engem el�ny�kh�z juttattak volna, mert ezzel el�rultam volna n�pemet �s a Nemzetek Sz�vets�g�nek Egyezs�gokm�ny�t. Minden olyan kis n�p �gy�t v�dtem, amelyet agresszi� fenyeget. Mi lett az �g�retekb�l? Mi lett azokb�l az �g�retekb�l, amelyeket nekem tettek m�g 1935 okt�ber�ben? F�jdalommal, de meglepet�s n�lk�l �llap�tottam meg, hogy h�rom hatalom teljesen semmibe veszi az Egyezs�gokm�ny alapj�n v�llalt k�telezetts�geit. Olaszorsz�ggal fenn�ll� kapcsolataik arra k�sztett�k �ket, hogy visszautas�tsanak minden olyan eszk�zt, amely meg�ll�thatja az olasz agresszi�t. S�t, m�lyen ki�br�nd�t� volt sz�momra tapasztalni egy bizonyos korm�ny hozz��ll�s�t, amely folyamatosan hangoztatta az Egyezs�gokm�ny k�vetkezetes betart�s�t, ugyanakkor f�radhatatlanul azon �gyk�d�tt, hogy megakad�lyozza annak alkalmaz�s�t. Amint b�rmilyen olyan int�zked�s lehet�s�ge mer�lt fel, amely gyors hat�st �rhetett volna el, azonnal k�l�nf�le el�terjeszt�sek sz�lettek abb�l a c�lb�l, hogy megcsorb�ts�k az int�zked�s hat�konys�g�t. Vajon az 1935 janu�ri titkos szerz�d�s a magyar�zat e f�radhatatlan obstrukci�ra? Az eti�p korm�ny soha nem v�rta el m�s �llamokt�l, hogy katon�ik v�r�t onts�k az Egyezs�gokm�ny v�delm�ben, amikor saj�t �rdekeik nem forognak kock�n. Az eti�p harcosok csak anyagi t�mogat�st k�rtek, hogy megv�dj�k �nmagukat. Sz�mos alkalommal k�rtem p�nz�gyi t�mogat�st hadi felszerel�sek v�s�rl�s�hoz. Ezt folyamatosan megtagadt�k t�lem. Akkor h�t val�j�ban mi �rtelme van az Egyezs�gokm�ny 16. cikkely�nek �s a kollekt�v biztons�gnak? Az eti�p korm�ny k�nytelen volt titokban ig�nybe venni a Dzsibuti— Addisz Ababa vas�tvonalat, hogy ell�ssa az eti�p er�ket. Jelen pillanatban ez a f�, ha nem az egyetlen ut�np�tl�si lehet�s�g az olasz megsz�ll� hadsereg sz�m�ra. A semlegess�g szab�lyai alapj�n meg kellene tiltani az olasz er�k sz�m�ra t�rt�n� sz�ll�t�sokat, azonban itt t�bbr�l van sz�, mint semlegess�gr�l, mert ugyan a 16. cikkely alapj�n a Sz�vets�g minden tag�llam�nak k�teless�ge a semlegess�g, de nem az�rt, hogy ezzel az agresszort, hanem hogy az agresszi� �ldozat�t seg�ts�k. Figyelembe vett�k az Egyezs�gokm�nyt? Ma figyelembe veszik? Bizonyos Hatalmak korm�nyai, k�zt�k a Nemzetek Sz�vets�g�nek legbefoly�sosabb tagjai, v�g�l olyan helyzetet id�ztek el� parlamentjeikben, hogy ami�ta az agresszor sikeresen elfoglalta az eti�p ter�let nagy r�sz�t, az�ta nem sz�nd�koznak folytatni semmif�le gazdas�gi �s anyagi elj�r�s alkalmaz�s�t, amelyet az olasz korm�ny ellen bevezettek. Ezek azok a k�r�lm�nyek, amelyek miatt az argent�n korm�ny k�r�s�re a Nemzetek Sz�vets�g�nek K�zgy�l�se meg�llap�totta, hogy a helyzetet az olasz agresszi� id�zte el�. Kijelentem, hogy a probl�ma, amely ma a K�zgy�l�s el�tt fekszik, sokkal nagyobb. Nem csup�n az olasz agresszi� rendez�s�r�l van sz�. A fenyegetett sz�vets�g A kollekt�v biztons�gr�l �s mag�r�l a Nemzetek Sz�vets�g�nek a l�t�r�l van sz�. Ez az a bizalom, amelyet minden �llam a nemzetk�zi szerz�d�sekbe fektetett. Ez azoknak az �g�reteknek az �rt�ke, amelyeket a kis �llamoknak tettek, hogy elismerik �s megv�dik integrit�sukat �s f�ggetlens�g�ket. Ez az �llamok egyenl�s�g�nek az elve, m�sk�l�nben a kis �llamok vazallusi k�tel�kbe k�nyszer�lnek. Egysz�val, a nemzetk�zi erk�lcsr�l van sz�. Egy szerz�d�s al� kanyar�tott al��r�s csak addig van �rv�nyben, ameddig az al��r� hatalom saj�t, k�zvetlen �s azonnali �rdekeit szolg�lja? Sem fanyalg�ssal, sem a vita al�li kib�v�ssal nem old�dik meg a probl�ma. Ezt ny�ltan a K�zgy�l�s figyelm�be aj�nlom. Akkor, amikor n�pemet a megsemmis�l�s fenyegeti, amikor a Sz�vets�g t�mogat�sa egycsap�sra megsz�nhet, szabad-e teljesen �szint�n, elhallgat�s n�lk�l besz�lnem, oly k�zvetlens�ggel, amelyet a Sz�vets�g tag�llamai k�z�tt az egyenl�s�g szab�lya megk�vetel? Az �r Kir�ys�g�n k�v�l, nincs e f�ld�n olyan nemzet, amely felette �llna a m�siknak. Megt�rt�nhet, hogy egy er�s korm�ny �gy gondolja, b�ntetlen�l elpuszt�that egy gyenge n�pet, azt�n amikor �t az �ra, ez a gyenge n�p a Nemzetek Sz�vets�g�hez fordul, hogy az teljes szabads�g�val �t�lkezzen. Isten �s a t�rt�nelem eml�kezni fog az �n�k �t�let�re. A visszavont seg�ts�g Hallottam, hogy kijelentett�k, az alkalmazott szankci�k el�gtelenek voltak, nem �rt�k el c�ljukat. Nincs az az id� �s k�r�lm�ny, amelyek mellett a sz�nd�kosan hat�stalan �s sz�nd�kosan rosszul alkalmazott szankci�k meg�ll�thatt�k volna az agresszort. Ez nem az az eset, amikor lehetetlen lett volna meg�ll�tani az agresszort, hanem az, amikor visszautas�tott�k, hogy meg�ll�ts�k az agresszort. Amikor Eti�pia azt k�rte �s k�ri, hogy adjanak neki gazdas�gi seg�ts�get, ezt lehetetlen lett volna teljes�teni k�t orsz�g, pontosabban k�t olyan orsz�g r�sz�r�l, amelyek megtagadt�k, hogy szankci�kat alkalmazzanak az agresszor ellen, hiszen a Sz�vets�g garant�lja a gazdas�gi seg�ts�get m�g b�keid�ben is? Szembes�lve azzal, hogy az olasz korm�ny sz�mos alkalommal megszegett minden nemzetk�zi szerz�d�st, amelyek tiltj�k a fegyveres megold�st, �s szembes�lve a hadvisel�s m�dj�val, f�jdalmas tudom�sul vennem, hogy a mai el�terjeszt�s arra ir�nyul, hogy megsz�ntess�k a szankci�kat. Ez az el�terjeszt�s val�j�ban nem azt jelenti-e, hogy Eti�pi�t odavetik az agresszornak? Annak a napnak az el�est�j�n, amikor minden er�mmel megk�s�reltem megv�deni n�pemet e K�zgy�l�s el�tt, ez az el�terjeszt�s nem fosztja-e meg Eti�pi�t az utols� es�lyt�l is, hogy t�mogat�st �s garanci�t kapjon a tag�llamokt�l? Ez-e az az ir�ny, amelyet a Nemzetek Sz�vets�ge �s minden tag�llama jogosan v�r el a Nagyhatalmakt�l, amikor kijelentik, hogy joguk �s k�teless�g�k a Sz�vets�g akci�j�t vezetni? Szembes�tett�k-e az agresszort k�sz t�nyekkel, helyrehozt�k-e az �llamok az er�szak el�tti megal�zkod�s sz�rny� precedens�t? Az �n�k K�zgy�l�s�nek minden bizonnyal javaslatokkal kell majd �lnie, hogy megreform�lj�k az Egyezs�gokm�nyt �s hogy m�g hat�sosabb garanci�t nyerjenek a kollekt�v biztons�g �rdek�ben. De vajon az Egyezs�gokm�ny-e az, amely reformokra szorul? Milyen c�lkit�z�snek lehet b�rmilyen �rt�ke, ha maga a megval�s�t�sra vonatkoz� sz�nd�k hi�nyzik? A nemzetk�zi erk�lcsr�l van sz�, �s nem az Egyezs�gokm�ny cikkelyeir�l. Az eti�p n�p r�sz�r�l, amely tagja a Nemzetek Sz�vets�g�nek, k�rem a K�zgy�l�st, hogy vessen be minden eszk�zt, amely alkalmas arra, hogy biztos�tsa az Egyezs�gokm�ny tiszteletben tart�s�t. Ism�telten tiltakozom a szerz�d�sek megs�rt�se ellen, amelyeknek az eti�p n�p �ldozatul esett. Az eg�sz vil�g sz�ne el�tt kijelentem, hogy Eti�pia cs�sz�ra, korm�nya �s n�pe nem fog meghajolni az er�szak el�tt �s hogy fenntartj�k ig�ny�ket arra, hogy minden rendelkez�s�kre �ll� eszk�zt alkalmazzanak a jog gy�zelm�nek �s az Egyezs�gokm�ny tiszteletben tart�s�nak biztos�t�sa �rdek�ben. K�rdem azt az �tvenk�t nemzetet, amelyek �g�retet tettek az eti�p n�pnek, hogy seg�tik az agresszor elleni ellen�ll�sban, mit sz�nd�koznak tenni Eti�pia �rdek�ben? �s a Nagyhatalmak, amelyek a kollekt�v biztons�g �g�ret�t tett�k a kis n�peknek, amelyekre annak a fenyeget�snek a s�lya nehezedik, hogy egy napon Eti�pia sors�t szenvedik el, milyen eszk�z�ket sz�nd�koznak ig�nybe venni? Vil�g k�ld�ttei! Az�rt j�ttem Genfbe, hogy ler�jam k�ztetek egy �llam fej�nek legf�jdalmasabb k�teless�g�t. Milyen v�laszt vigyek n�pemnek?