��„- Nem t�led f�lnek. Att�l, amit az esz�kbe juttatsz.
- R�lam csak az oll� jut esz�kbe.
- A szabads�g is…
- Na �s? Mindig arr�l dum�lnak.
- H�t ez az. De m�s szabadnak lenni, �s m�s besz�lni r�la. Akit adnak-vesznek, az nem lehet szabad. De mondd a szem�be, r�gt�n nekil�t gyilkolni, hogy megc�foljon. Csak besz�lnek az emberi szabads�gr�l, de ha megl�tnak egy szabad embert, beijednek.”

Id�zet a Szel�d Motorosok c. filmb�l (zene: Janis Joplin: Piece of my heart)

A '60-as �vek fiatals�g�nak legtudatosabb r�tegei - hangs�lyozom, hogy a legtudatosabb r�tegei - teh�t l�zadtak. L�zadtak a modern fogyaszt�i t�rsadalommal szemben, s ehhez a l�zad�shoz az anyagi alapot a m�r eml�tett gazdas�gi fellend�l�s adta. E l�zad�s els�sorban kultur�lis volt, �s nem �rintette a t�rsadalom szerkezet�nek l�nyeg�t. Sz� sem volt valamif�le magas sz�nvonal�, elm�letileg megalapozott ideol�gi�r�l: Marx, Mao �s Marcuse - a h�rom M - sokszori eml�t�se sokkal ink�bb puszta polg�rpukkaszt�s, mint a nevezettek munk�ss�g�nak ismerete. M�g kevesebb volt a tengeren t�li fiatalok ismerete Marx munk�ss�g�r�l, a marxizmus l�nyeg�r�l, hiszen akkor tudt�k volna, hogy a forradalmat rockzen�vel �s vir�gokkal nem lehet megv�vni, hi�ba is �v�lt�tte Jim Morrison, a Doors egy�ttes vezet�je: „A vil�got akarjuk! Most r�gt�n!”

A hatvanas �vek l�zad�s�nak f� ereje a zen�ben volt. Nos, ez val�ban szokatlan dolog. A progressz�v rockzene ugyan dallamvil�g�t tekintve �ppen �gy a kor�bbi korszakokra �p�t, mint a t�megkult�ra �ltal�ban, azonban a hangszerel�s megv�ltoz�sa, az elektromos �s az elektronikus hangszerek haszn�lata, a nagy hanger�, mint hat�seszk�z, �s k�l�n�sen a sz�vegeknek a sl�gervil�got messze t�lhalad�, gyakorta aktu�lpolitikai, m�g gyakrabban k�lt�i sz�nvonalon t�rt�n� megjelen�se val�ban m�s min�s�get jelent. E zenei vil�g k�r� csoportosul azut�n minden: